#Number 2

Hiiiiii x. Meghoztam a 2. részt!:) A trailer-em készítőjétől elég sok tanácsot kaptam a blogírással kapcsolatban:) mivel neki több mint 100 feliratkozója van,természetesen megfogadtam a tanácsokat.Remélem eleget tettem érte:) na...nem szaporítom a szót. Jó olvasást:D P.x

Reggel az ébresztőmre ébredtem. Fordultam egyet és levertem a földre,de természetesen még mindig csipogott. Szuper!! Nagy nehezen kiszálltam az ágyból. Lehajoltam a kékes ébresztőmért. Megnéztem az órát...és megijedtem. 9:30. Úristen. El fogok késni. Sőt, már el is késtem. Magamra kaptam egy rövid farmernadrágot, egy fekete trikót és a kék Conversem-et. Felkaptam a táskám, bezártam a házat és indultam a suliba..vagyis inkább futottam. Háromnegyed 10-re oda is értem. Frankó! Megálltam a 9/B-s feliratú terem előtt és mély lélegzetet vettem,felkészülve ezzel a hatalmas leszúrásra amit majd a föcitanártól kapok. Kopogtam egyet majd benyitottam.
-Nocsak,nocsak. Miss Adams. Megtudná magyarázni a késését?-nézett rám felvont szemöldökkel a tanár.
-Elaludtam,elnézést. Többet nem fordul elő ígérem.-mondtam halkan,miközben a helyemre vánszorogtam.
-Rendben. De hogy tudd, igazolatlan.-fonta össze a karját még mindig felvont szemöldökkel. Talán fennragadt? Hm, nem tudom.
-Értem.
Az óra további része jól telt. Mondhatni. Persze szünetben Kiara elkapott. Nem is tudom. Kiara-val mostanában egyre többet keressük egymás társaságát. Segített a fiúkkal kapcsolatban is. És nagyon úgy tűnik,hogy tényleg aggódik értem. És ennek kifejezetten örülök.
-Mond megvesztél? Elaludtál? Na halljam mit csináltál reggel suli helyett?-vont kérdőre.
-Mi? Esküszöm..elaludtam.-tettem fel két kezemet védekezésképpen.
-Tuti?-húzta résnyire szemeit.
-Igen.
-Oké. Na és mit csinálsz ma? Gondoltam elmehetnénk plázázni vagy ilyesmi.-mosolygott.
-Háááát,nem is tudom. Pláza, ruhák, cipők,vásárlás.-kezdtem.-Nem igazán az én világom.
-Ugyan már. Jó lesz. És annyit tanulsz meg stresszel-sz. Naaaaaaa.
-Oké. De én választok magamnak ruhát. Nem te nekem.-tettem fel a mutatóujjamat.
-Ahh, oké.-nevetett.
A szünet további részében elmentünk a büfébe pogácsát venni aztán visszamentünk a terembe. Hm..mit mondhatnék az osztályomról? Összesen 5 lány vagy. És amúgy 14-en vagyunk az osztályban. Az 5 lányból 1 emó. Fekete, szembe fésült haj. Elég menő. Rajtunk és az emón kívül van még 2 lány. Na igen. Rebeka és Leila. Ők a "plázacica vagyok" féleségek. 10 centi magas sarok, füstös smink, erős rúzs és a legújabb, legdivatosabb ruhák. Ők se lesznek a barátnőim. Egyedül Kiara-val értek szót. Ez szerintem jó.
A fiúk. Hmmmm. 9-en vannak. Nem, nem tartóznak a "jó pasi"-k kategóriájába. Olyan..átlagosak. Nike cipő, egyszínű pólók és farmer. Ők mindig együtt bandáznak. Még a mosdóra is együtt mennek. Röhej. Jó a lányoknál még oké. De fiúknál? Jaj már.
Becsöngettek a 2. órára...aztán csak azt vettem észre,hogy a 3.-ra és a 4.-re, és végül,hogy letelt mind a 8 óránk.
Amikor kicsöngettek az utolsó óránkról, Kiara-val indultam haza hozzám.
-Majd benézünk a dm-be és a deichmann-ba is...-mondta,mire itt megakadt.-Rose, te figyelsz rám?
-Ööö, aha. Persze.-ráztam aprót a fejemen, majd felnéztem az útról és a kérdőn néző lányra néztem.
-Na..akkor mit mondtam?
-Hogy..öhm..benézünk a..mekibe.-tippeltem.
-Szívás. A deichmann-ba megyünk.-tette fel a mutatóujját.
-Figyelj, muszáj plázába menni? Menjünk inkább...teázni vagy pizzázni.-nyöszörögtem.
-Nem! Te csak folyamatosan tanulsz és tanulsz. Valamikor kell egy csajos délután ahol lazíthatsz és jól szórakozol. Nem kell mindent túldrámázni.-legyintett.
-Jó. De megígéred,hogy teázni is elmegyünk majd?
-Persze. Csak előtte beveszek egy altatót.-röhögött.
-Ne már! Az is jó lesz.-löktem meg a karját.
-Aha jó,na igyekezzünk.
Amikor hazaértünk kb. 15 perc alatt megcsináltuk a házit, majd én átöltöztem és elindultunk a plázába.
Felültünk egy piros,emeletes buszra, amit Kiara annyira szeret, és elindultunk. Az ablakon kinézve elnéztem Londont. Csodálatos. 16 év elteltével nagyon a szívemhez nőtt. Igazából emlékszem,hogy az árvaház ablakából néztem a Big Bent. És arról álmodoztam,hogy ott állok majd előtte és mosolyogva bámulom. Szeretem Londont. Az időjárástól eltérve nagyon tetszik. A London Eye, a Big Ben, a National Gallery, a Buckingham-palota és amit igazán szeretek...a Hyde Park. A Serpentine tó eszméletlen gyönyörű. Még 13 éves koromban jártam ott először. Egy nővérrel az árvaházból. És már akkor nagyon tetszett. Még egyszer elfogok menni oda. És ott fogom eltölteni egy teljes napomat. Egyedül. A gondolataimmal. Igen,ez jó ötlet.
Ekkor Kiara zökkentett ki a gondolataimból, jelezve, hogy leszállunk. Leléptem a buszról és a pláza felé vettük az irányt.
Természetesen ezer meg ezer lány tipegett a 15 centis magassarkúval a plázába, vagy éppen a plázából kifele több száz zacskóval. Na én sosem leszek ilyen. A pláza hatalmas. Rengetek ruhabolt van benne, minek kell mindegyikből venni cuccot? Ezt sose fogom megérteni.
Kiara természetesen egyből berángatott a deichmannba. Kiara egyből otthagyott egyedül a bejáratnál,mert ők belevetette magát a cipők világába. Vállat vontam, majd elindultam nézelődni. Egy darabon megakadt a szemem.

Nem nagyon hordok magassarkút, de ez most kifejezetten tetszik. Lehet,hogy csak sima fekete, de nagyon szép. És én megveszem. Éppen a cipőt próbáltam amikor Kiara megállt előttem...4 szatyorral.
-Na ne!-ráncoltam össze a szemöldököm.
-Miért ne? Most kaptam zsebpénzt a szüleimtől.-rángatta meg a vállát. Eszembe jutott,hogy milyen jó az,ha az embernek vannak szülei. Én bármit megtennék azért,hogy lehessenek szüleim. Más tinik azt mondják,hogy gyűlölik a szüleiket,mert nem engednek meg nekik semmit. De nem tudják elképzelni,hogy milyen rossz,ha az embernek nincsenek szülei. Rettenetes érzés.
Felpróbáltam a cipőt. 12 centi-vel magasabb vagyok,de én akkor is ezt akarom. Kifizettük,majd mentünk a többi boltba nézelődni. Bementünk a dm-be, a H&M-be, elmentünk csokit venni és beültünk a mekibe.
Éppen Kiara-ra vártam az asztalunknál amikor lehuppan velem szembe..Drew.
-Szia.-mosolygott rám.
-Heló.-köszöntem vissza furán.
-Figyelj, láttam egy videót rólad a YouTube-on, ahol táncolsz. Elképesztő vagy. A mozdulataid szuperek. A sulinkban van egy ilyen tánckar féleség. Végzősként én vagyok a vezetője. Nagyon örülnék,ha eljönnél.-mondta.
-Öööööö..nem is tudom.
-Pedig nagyon szuper lenne.
-Hm..rendben. De ott párban táncoltok?
-Aha.-bólogatott.-De van amikor nem. Ééééés...te velem táncolnál...persze ha nem baj.-hadarta el a végét.
-Hú-ha, hát...öööö..oké. Megpróbálhatjuk.-mosolyodtam el halványan.
-Király! A próbák kedden és csütörtökön vannak suli után.-kacsintott.-Akkor holnap várlak. Na szia.
Szóval én Drew-vel fogok táncolni. Én és Drew. Nem tudom. De azért remélem,hogy tudunk majd együtt dolgozni. Ekkor Kiara pattant le elém és követelte,hogy mindent meséljek el. Elmeséltem neki ő pedig repdesett az örömtől.
Megettük a kajánkat aztán mindketten hazaindultunk. Ismét felültünk a piros, emeletes buszra.
Otthon bepakoltam holnapra és felnéztem facebookra. Jaj neee!! Drew írt a falamra:
Holnap várlak táncórán!;)
És persze csak úgy jöttek a hozzászólások. De jó. Végre nem kaptam gyilkos pillantásokat a suliban, holnapra megint fogok. Szuper. Nem írtam a kiírás alá semmit csak belájkoltam. Legyen ennyi elég.
11-ig nyomtam a gépet,majd elaludtam. Hosszú nap volt, nagyon hosszú.